Manapság az összes újabb monitornál és TV-nél, amik támogatják a 4K vagy Ultra HD felbontás, a HDMI csatlakozó is fellelhető. Ez nem meglepő, mivel a HDMI 1.4-el együtt lett fejlesztve és az is szabványosította a TV gyártóknál, azóta már a 8K is megjelent, illetve a 10K-ról is hírek terjednek.

Viszont felmerülhet a kérdés, ha az 1.4 a 4K felbontás atyja, akkor miért jött ki egy új verziójú kábel, ami ugyanezt a felbontást tudja? Mi lehet a különbség, ami miatt megéri erre váltani?

4K vagy Ultra HD - Nem ugyanaz?

Rövid válaszként, de, felhasználói szempontból az. Viszont a film, illetve szórakoztató iparban dolgozók jól tudják, hogy a kettő nem összekeverhető és ebben nekik is igazuk van.

A szakmai világban, a 4K egy mozivászon szabvány, pixel felbontásban értve 4096 x 2160. A számokra nézve érthető is, hogy a 4K jelzést használják, mivel a horizontális számadat a négyezer körül van, illetve a duplája a 2K-s (2048 x 1080) standardnak. A képaránya a 4K-nak ~1.9:1.

Visszatérve a felhasználói szintre, a televíziókban használatos képarány 16:9 vagy 1.78:1. Ez nem olyan elnyújtott, mint  amit a filmipar használ, emiatt is a felbontás csak 3840 x 2160 (UHD). Ez a duplája a manapság jól ismert és sokat használt 1920 x 1080-nak (1080p, illetve Full HD). Ha összeszorzod az UHD-t és a Full HD-t külön-külön, a kettő között észrevehető egy négyszeres szorzó. Ezért hallható a televízió gyártó cégektől, hogy a 4k Ultra HD a Full HD négyszeres pixel felbontása.

A tévedések elkerülése végett 2013-ban a (mostani nevén) Consumer Technology Association (CTA) Ultra HD-ként szabványosította a felhasználói szintre készített eszközökben használt felbontást.

Mi a jellegzetessége a HDMI 2.0-nak?

Nagyon fontos, hogy a csatlakozó nem változott, azaz a HDMI 2.0 kábelek visszafelé kompatibilisek.

A jelenleg elterjedt HDMI 1.4-hez képest a HDMI 2.0, a 10 helyett 18 Gbps adatátviteli sávszélességgel rendelkezik, azaz 4K-s felbontású videókat is képes továbbítani, lehetővé téve a 60 képkocka/másodperces sebességű lejátszást az elődjének a maximum 24 képkocka/másodperces sebességéhez képest.

A 4K külön fejlesztett ITU-R BT.2020 (vagy Rec. 2020) színtér segítségével elérhetővé vált az 50, illetve 60 képkocka/másodperces válaszidő.

A CEC kiterjesztések révén a szórakoztatóelektronikai készülékek egy vezérlési ponton keresztüli bővülő utasítási és vezérlési lehetősége. Ezzel például egy távirányítóval vezérelhetjük a TV-t és a DVD lejátszónkat, így nem szükséges a két HDMI-vel összekötött termékhez több távkapcsoló.

32 audio csatornát kezel és rendelkezik Dynamic Auto Lip-Sync technológiát is támogatja. Azaz egyes készülékek esetén a szinkronba hozza a képet és a hangot, amennyiben valamilyen hiba folytán azzal gond lenne.

A HDMI 2.0 képes egyidejűleg két videó folyamatot továbbítani, így egyszerre kétféle tartalmat nézhetünk kijelzőnkön.

A továbbfejlesztett HDMI 2.0a-ba már belekerült a HDR funkció, amivel a sötét és a világos színek között nagyobb dinamikus hatókör van, ezzel nagyobb kontrasztokat lehet elérni, így gazdagabb színvilágot biztosít a nézőnek.

A jelenleg a legfrissebb a HDMI 2.0b , aminek továbbfejlesztették a HDR funkcióját, ami segíti a TV csatornák, illetve az online tartalmak képi világának még szebb megjelenítését.

Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a 2.0b verziót megvenni, vagy érdemes-e a sima 2.0 verziót lecserélni?

Amelyik kábelnél fel van tüntetve a HDR funkció, abban benne van már a fejlesztése is, a HDMI kábeleknél már egy szabványosítás óta nem jelzik a kábel nevében a verziót, a leírásban található meg a funkciójuk.